Izgalmas dolog ez a blogolás meg kell hagyni. Máris elkaptam egy felém gurított labdát Mirelletől. Őszintén szólva, ha ez nincs, lehet nem is gondolom át a tavalyi évem ilyen szempontból. Nem szoktam újévi fogadalmakt sem megfogalmazni. Konkrétumokat nehéz is összeszedni, de megpróbálom.
1. Az, hogy ezt a blogot elindítottuk huAnitával, mindenképp jó dolog. Nem vagyok konyhatündér, sosem érdekelt igazán a sütés-főzés. Most is csak a sütés iránti fantáziám indult be. Egy régi kollégámnak, barátomnak köszönöm is a modemoiselle sütemény becenevet, amiből mára csak süti maradt, mert talán ez valami féle karma. Nekem sütiket kell gyártanom!
2. Talán pont most egy éve, hogy huAnita besétált a cégünkhöz, mint az egyik "újnő". Mi már csak ilyen jófej munkatársak vagyunk, mindenki kap előbb-utóbb egy becenevet. Ő huAnita lett. Hogy is szokták ezt a tévében... nélküle ez a műsor nem jöhetett volna létre :)
3. Megszületett 2008-ban a második unokaöcsém. Sajnos ők ketten - Barna és Félix - csak ritkán kapnak majd kóstolót a sütikből, mert a távoli Németországban élnek apukájukkal aki az én legokosabb bátyám, és anyukájukkal Ullival.
4. Anyukám 60. születésnapjára általam elkészített sajttorta. Nem csak hogy szép lett de nagyon finom is. Nagyon ízlett a szülőknek és talán büszkék is rám emiatt, mert hát mégis csak az életem első tortája volt. Már azóta elméletben kitaláltam pár változatát. Lesz ezen a blogon még párszor sajttorta az tuti!
5. szeptemberi futóverseny, életem első futása
Miután elég új vagyok ebben a food-blog-szférában ezért blogger társamnak huAnitának dobom tovább ezt a labdát és Cukroskatának, akitől az első hozzászólást kaptuk (na jó a rokonok nem számítanak.. :) ).
Ja és ha már megemlítettem a csokis szülinapi sajttortát, íme:
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Húúú! Ez komolyan néz ki! A kalóriákat nem is merem megsaccolni! Még sosem próbáltam csokival bevonni a sajttortát...de ami késik...
VálaszTörléshát igen, nem egy lájtos fajta
VálaszTörlésén is csak azért vontam be, hogy mégiscsak szülinapi legyen...hamar elfogyott, így arra következtetek, hogy nem üt el a két dolog egymástól
mint gyerekkorunkban a csokis mackósajt :)
Köszi a kérdést Süti, igyekszem összehozni a választ :-)
VálaszTörlés